Nemsokára Magyarországon is bevezetésre kerülnek azok az Európai Uniós irányelvek, amelyek az egyszer használatos műanyagcsomagolásokkal kapcsolatos korlátozó intézkedéseket körét határozzák meg. Ez természetesen nem jelenti a műanyagcsomagolások betiltását, hiszen ennek az anyag- és költséghatékony megoldásnak máig nincs kiváltó technológiája, vagy legfeljebb olyan, amely magasabb környezeti terheléssel jár. 

How long your plastic will be around after you’ve finished with it. Image courtesy WWF.

Villámsebességre kapcsolt az Európai Unió által kibocsátott úgynevezett SUP (azaz single-use plastic) irányelvek átültetése a magyar jogrendbe. A szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra történő átmenet elősegítése. Ennek érdekében állapít meg egyes műanyagból készült vagy azt tartalmazó termékekre vonatkozóan korlátozó, forgalmazási és hulldékgazdálkodási feltételeket, emellett a gyártói felelősséget is kiterjeszti.  

A SUP irányelv hatálya alá tartoznak többek közt a gyorsétkeztetést szolgáló csomagolóanyagok, eszközök, az áruházi zacskók, az italos palackok, a fültisztító pálcikák, a poharak, tányérok, evőeszközök, valamint a higiéniai és nedves törlőkendők, a léggömbök, továbbá a dohányfilterek. A műanyag csomagolóeszközök közül az irányelv szerint csak az egyszer használatos polisztirolhab poharak, palackok, ételtartó dobozok kerülnek a tiltás hatálya alá. Az európai jogalkotók úgy gondolták ezeknek a csomagolószereknek léteznek környezeti szempontból kedvezőbb alternatívái. A többi műanyag csomagolószerek esetében várhatóan a felhasználás csökkentését célozzák meg hazánkban is, a kötelezettek pedig a készételt forgalmazó és a csomagolást előállító vállalatok lesznek. 

A kiterjesztett gyártói felelősségvállalás magában foglalja, hogy a könnyű műanyag zacskók gyártóinak a jövőben (2023. január 5-ig) fedeznie kell a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladék begyűjtési költségét, az elhagyott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségeket, valamint azoknak a figyelemfelkeltő intézkedéseknek a költségeit, amelyek a felelős fogyasztói magatartást ösztönzik. Az új jelölési követelmények szerint (2021. július 3-tól) a gyártók kötelesek szembetűnő, tisztán olvasható és eltávolíthatlan jelölést alkalmazni a termékeken a vonatkozó hulladékgazdálkodási módokról, a műanyag jelenlétéről a termékben, valamint a hulladék elhagyásából származó negatív környezeti hatásokról.