Sok üzemben a fóliázás még mindig kézzel történik. Elsőre ez egyszerű megoldásnak tűnik: nem kell gépberuházás, a kollégák ismerik a folyamatot, a rakatok pedig látszólag így is eljutnak a vevőhöz.
A kézi és a gépi fóliázás közötti valódi különbség viszont nem csak munkaidőben jelenik meg. Legalább ennyire fontos az egyenletesség, az anyagfelhasználás, a rakat stabilitás és a folyamat mérhetősége.
A kézi fóliázás legnagyobb kockázata az egyenetlenség
Kézi fóliázásnál a végeredmény nagyban függ attól, ki végzi a munkát, milyen tempóban dolgozik, mennyire fáradt, és mennyire egyenletesen tudja tartani a fólia feszítését.
Egy tapasztalt kolléga jó minőségben tud fóliázni, de emberi munkánál természetes, hogy nincs két teljesen azonos csomagolás. Az egyik rakat szorosabb lesz, a másik lazább. Az egyik műszak több fóliát használ, a másik kevesebbet. Az alsó rögzítés, az átfedés és a felső lezárás is eltérhet.
Ez nem mindig látszik azonnal. A rakat első ránézésre stabilnak tűnhet, de szállítás, fékezés, kanyarodás vagy targoncázás közben már megjelenhetnek a különbségek.
A gépi fóliázás ismételhető folyamatot ad
A gépi fóliázás egyik legfontosabb előnye, hogy ugyanazt a csomagolási mintát újra és újra képes megismételni.
Beállítható az alsó és felső tekercselések száma, a fólia feszítés, a forgási sebesség, az előnyújtás és a fólia átfedés. Így a csomagolás kevésbé függ a kezelő rutinjától, és sokkal jobban dokumentálható.
Ez különösen fontos többféle rakattípusnál. Egy könnyű, magas rakat más beállítást igényelhet, mint egy nehéz, alacsony rakat. Gépi fóliázásnál ezekhez külön programok vagy beállítások rendelhetők.
Anyagfelhasználás: nem a fólia kg ára mutatja meg a valós költséget
Kézi fóliázásnál gyakori, hogy több fólia kerül a rakatra, mint amennyire valójában szükség lenne. Ha a kezelő bizonytalan a rakat stabilitásban, ösztönösen ráhagy: több kört teker, erősebben húz, vagy extra fóliát használ olyan pontokon is, ahol erre nincs valódi szükség.
Ez rövid távon biztonságosabbnak tűnhet, hosszú távon viszont felesleges anyagfelhasználást okoz. Gépi fóliázásnál a fólia fogyás pontosabban szabályozható. A modern gépek előnyújtó rendszere úgy nyújtja meg a fóliát, hogy ugyanabból a tekercsből több rakat csomagolható be.
Ezért nem elég a fólia kg árát nézni. A fontos kérdés az, hogy mennyi fólia fogy egy rakatra, és milyen stabil csomagolást ad az adott fólia, gép és beállítás együtt.
Rakat stabilitás: nem attól tart jól, hogy sok fólia van rajta
A rakat stabilitást nem önmagában a fólia mennyisége határozza meg. Fontos a fólia feszítés, az előnyújtás, az alsó rögzítés, az átfedés, a felső lezárás és maga a rakatkép is.
Kézi fóliázásnál ezek nehezebben kontrollálhatók. A fólia feszítés változó lehet, a rétegek eltérően fedhetik egymást, és az alsó rögzítés sokszor nem kap elég figyelmet.
Gépi fóliázásnál a rakat minden alkalommal az előre beállított logika szerint készül. Rossz beállítással géppel is lehet gyenge csomagolást készíteni, de egy jól beállított gép sokkal kiszámíthatóbb alapot ad.
Munkaidő és kezelői terhelés
A kézi fóliázás fizikai munka. A kezelő körbejárja a rakatot, hajol az alsó rögzítésnél, tartja a fólia feszítését, és közben folyamatosan emeli, húzza, mozgatja a tekercset. Napi néhány rakatnál ez még kezelhető lehet. Nagyobb rakatszámnál viszont időt vesz el, fárasztó, és a nap végére a csomagolás minősége is romolhat.
Gépi fóliázásnál a kezelő feladata inkább a folyamat indítása és ellenőrzése. Ez gyorsabb, és kiszámíthatóbb működést ad.
Mikor érdemes gépi fóliázásban gondolkodni?
A kézi fóliázás alacsony rakatszámnál vagy ritkán ismétlődő csomagolási feladatoknál működhet.
A gépi fóliázás akkor válik igazán fontossá, ha:
- sok rakat készül naponta
- fontos az egységes csomagolási minőség
- nő a fólia felhasználás
- gyakori a sérülés vagy újracsomagolás
- a manuális munka kapacitás problémát okoz
- a rakat stabilitás nem minden esetben kiszámítható
Nem minden esetben teljes automatizálásra van szükség. Sok üzemben már egy félautomata fóliázógép is jelentős javulást hozhat anyagfelhasználásban, időben és rakat stabilitásban.
Összegzés
A kézi és gépi fóliázás közötti különbség nem csak sebességben mérhető.
A valódi különbség az ismételhetőségben, az anyagfelhasználásban, a rakat stabilitásban és a folyamat kontrollálhatóságában jelenik meg. Kézi fóliázásnál a végeredmény sokszor a kezelő rutinján múlik. Gépi fóliázásnál a folyamat mérhetőbb, szabályozhatóbb és könnyebben optimalizálható.
Ha jelenleg kézzel fóliáztok, érdemes azt is kiszámolni, hogy a jelenlegi rakatszám mellett mennyi idő alatt térülne meg egy gépi megoldás.
Jelentkezz a Manupackaging M StableSite csomagolási auditjára! Felmérjük a jelenlegi fóliafelhasználást, a rakat stabilitást és a csomagolási folyamatot, majd kiszámoljuk, milyen megtakarítás érhető el, és milyen megtérüléssel lehet számolni egy gépi megoldás esetén.
