Régen azt mondták: Ne piszkáld a lovat, ha húz a szekér.”

Sok üzemben ugyanaz a gondolkodásmód uralkodik, hogy amíg egy gép működik, addig nem nyúlnak hozzá. Elsőre logikusnak tűnik. Ha a fóliázógép becsomagolja a raklapokat, akkor miért kellene foglalkozni vele? Pedig kell, akárcsak a lóval miután húzta egy ideig a szekeret.

A probléma az, hogy a legtöbb meghibásodás nem egyik napról a másikra történik. A háttérben hónapokon vagy akár éveken keresztül zajlik egy lassú romlási folyamat, amelynek az első jele gyakran nem a leállás, hanem a növekvő fólia felhasználás.

Mi történik a háttérben?

Egy fóliázógép több száz vagy akár több ezer üzemórát dolgozik évente. Ezalatt folyamatos igénybevételnek vannak kitéve az alkatrészei.

A leggyakoribb problémák:

Kopás

A mozgó alkatrészek természetes módon kopnak. Ez önmagában nem probléma, ha időben felismerik és kezelik.

Kenőanyagok állapota

Az olajok és zsírok idővel elveszítik kenőképességüket. Egy nem megfelelően karbantartott hajtás vagy csapágy nagyobb ellenállással működik, ami gyorsabb kopást és magasabb meghibásodási kockázatot eredményez.

Csapágyhibák

A csapágyak állapotromlása eleinte szinte észrevehetetlen. Később rezgéseket, pontatlan működést és váratlan leállásokat okozhat.

Előnyújtás pontatlansága

Ez az egyik legdrágább, mégis legkevésbé látható probléma.

A fóliázógép előnyújtó rendszere azért felel, hogy a fólia a megfelelő mértékben nyúljon meg felhasználás előtt. Ha a rendszer kopott, nincs megfelelően beállítva vagy karbantartva, akkor a tényleges előnyújtás jelentősen eltérhet a tervezett értéktől.

Hogyan növeli ez a fóliafelhasználást?

Sok vállalat a fólia kg árát figyeli, miközben a valódi költséget a raklaponként felhasznált fóliamennyiség határozza meg.

Ha egy előnyújtó rendszer nem működik megfelelően:

• több fólia kerül egy raklapra
• romlik a rakat stabilitás
• nő a sérülések kockázata
• emelkedik az EPR-költség
• növekszik a teljes csomagolási költség

A gép továbbra is működik, ezért sokszor senki nem veszi észre a problémát. Pedig előfordulhat, hogy ugyanazt a raklapot 20–30%-kal több fóliával csomagolják be, mint amennyire valójában szükség lenne.

A karbantartás költsége vagy a meghibásodás költsége?

A legtöbb vállalat akkor foglalkozik a géppel, amikor már megállt. Ilyenkor viszont nem csak egy alkatrész áráról van szó.

Megjelenik:

• a szervizköltség
• az alkatrészköltség
• az állásidő
• az esetleges termeléskiesés
• a sürgősségi javítás költsége
• a logisztikai fennakadások kockázata

Ezzel szemben egy preventív karbantartás tervezhető, ütemezhető és általában töredékébe kerül egy komoly meghibásodásnak. Ahogy egy autót sem akkor viszünk szervizbe, amikor már besült a motor, a fóliázógépeknél is ugyanaz a logika működik.

A preventív karbantartás valódi szerepe

A preventív karbantartás célja nem az, hogy „szerelgessük” a működő gépet.

A cél az, hogy:

• megőrizzük az eredeti teljesítményt
• fenntartsuk az előnyújtás pontosságát
• csökkentsük a fóliafelhasználást
• elkerüljük a váratlan leállásokat
• növeljük a gép élettartamát
• kiszámíthatóbbá tegyük az üzemeltetést

A legjobb karbantartás az, amelyik miatt soha nem kell sürgősségi javítást hívni.

Összegzés

Egy fóliázógép esetében a karbantartás nem költség, hanem az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. A kopás, az elhasználódott kenőanyagok, a csapágyhibák vagy az előnyújtás pontatlansága sokszor jóval hamarabb növelik a csomagolási költségeket, mint ahogy a gép ténylegesen meghibásodna.

A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rendszeres karbantartást. Sokkal inkább az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak hiányát.