Mit jelent egy ipari vállalat számára, ha egyetlen csomagolási folyamat optimalizálásával több mint felére csökkenthető a felhasznált stretch fólia mennyisége?
Egy ipari gyártó vállalatnál végzett M StableSite Audit során azt vizsgáltuk, hogyan csökkenthető a raklapok egységrakomány-képzéséhez felhasznált stretch fólia mennyisége úgy, hogy közben a rakomány stabilitása és a szállítás biztonsága ne romoljon.
Az eredmény: a tesztelt megoldással raklaponként 55%-kal kevesebb fólia is elegendőnek bizonyult, miközben a mérések alapján a raklapstabilitás megfelelő maradt.
A kiindulási helyzet
A vizsgált ipari vállalat havonta mintegy 2 106 raklapot csomagol félautomata fóliázógéppel. A kiindulási állapotban 17 mikron vastagságú, 500 mm széles stretch fóliát használtak, 13 fóliázási körrel.
Egy raklap becsomagolásához átlagosan 466 gramm fóliára volt szükség. Ez havi szinten közel 1 tonna, éves szinten pedig 11 777 kg stretch fólia felhasználását jelentette.
A cél egyértelmű volt: megvizsgálni, csökkenthető-e jelentősen az anyagfelhasználás és ezzel együtt a csomagolás környezeti terhelése és kapcsolódó költségei anélkül, hogy ez a raklapstabilitás rovására menne.
Nem elég kevesebb fóliát használni – a raklapnak stabilnak is kell maradnia
A fóliafelhasználás csökkentése önmagában nem lehet cél. Ha a kevesebb csomagolóanyag miatt instabillá válik a rakomány, a sérülésekből, reklamációkból vagy szállítási problémákból eredő veszteség könnyen meghaladhatja az anyagmegtakarítást.
Ezért a helyszíni audit során nem pusztán a felhasznált fólia tömegét hasonlítottuk össze.
A raklapstabilitás vizsgálata ESTL FEF 200 berendezéssel történt, amely lehetővé tette a dinamikus terhelési viszonyok vizsgálatát. A mérési eredményeket digitálisan rögzítettük, így a különböző fóliamegoldások teljesítménye objektíven összehasonlíthatóvá vált.
Három megoldás, látványosan eltérő anyagfelhasználás
Az eredeti 17 mikronos fólia mellett két vékonyabb, nagy teljesítményű stretch fóliát vizsgáltunk. A gépbeállítások és a 13 csomagolási kör megtartása mellett az eredmények a következőképpen alakultak:
| Megoldás | Fóliavastagság | Fólia/raklap | Csökkenés |
|---|---|---|---|
| Kiindulási fólia | 17 µm | 466 g | – |
| Manustar Original | 12 µm | 306 g | 34% |
| Manustar Smart | 8 µm | 209 g | 55% |
Vagyis a legjobb eredményt elérő megoldásnál egy raklap becsomagolásához 466 gramm helyett mindössze 209 gramm stretch fóliára volt szükség.
A Force diagram alapján ráadásul a jelentős megtakarítás a gépbeállítások megváltoztatása nélkül, a fólia cseréjével volt elérhető, miközben a raklap stabilitása megmaradt.
Mit jelent 55% megtakarítás éves szinten?
Nagy volumenű ipari csomagolásnál a raklaponként megtakarított néhány száz gramm nagyon gyorsan tonnákban mérhető eredménnyé válik.
A kiindulási megoldással az éves fóliafelhasználás 11 777 kg volt. A 8 mikronos tesztfóliával ugyanez a volumen számítás szerint 5 282 kg-ra csökkenthető.
Ez közel 6,5 tonnával kevesebb stretch fóliát jelent évente.
A hatékonyság egy másik szemszögből még látványosabb: míg 1 tonna kiindulási fóliával 2 146 raklap csomagolható be, addig a legjobb teszteredményt elérő fóliával 4 785 raklap. Ez több mint kétszeres anyaghatékonyság.
Kevesebb fólia, kevesebb cséve, alacsonyabb CO₂-terhelés
Az optimalizálás hatása nem áll meg a fóliamennyiségnél.
Az audit számításai szerint az éves papírcséve-felhasználás 736 darabról 330 darabra csökkenthető. A riportban számított teljes CO₂-emisszió pedig 34 153 kg-ról 15 317 kg-ra mérséklődhet, ami 55,2%-os csökkenést jelent.
Ez jól mutatja, hogy a csomagolásoptimalizálás egyszerre lehet gazdasági és fenntarthatósági kérdés.
Évente több mint 1,4 millió forinttal alacsonyabb várható EPR-díj
A kisebb anyagfelhasználás közvetlenül megjelenik a csomagoláshoz kapcsolódó költségekben is.
Az audit számítása alapján a jelenlegi megoldás mellett a várható éves EPR-díj 2 579 109 Ft, míg a 8 mikronos megoldással 1 156 725 Ft.
A különbség:
1 422 384 Ft évente.
És ez kizárólag az auditban számított EPR-díj különbsége – az anyagfelhasználás csökkenéséből adódó további gazdasági hatások ezen felül jelentkezhetnek.
Mit igazolt a helyszíni audit?
A tesztek egyik legfontosabb eredménye nem pusztán az volt, hogy kevesebb fóliát lehet használni.
Hanem az, hogy a kevesebb fólia mellett is megfelelő raklapstabilitás érhető el.
A helyszínen elvégzett vizsgálatok alapján mindkét tesztelt fólia stabilan tartotta a rakományt. A jelentés ezért következő lépésként a legjobb fajlagos fóliafelhasználást és költséget biztosító megoldás nagyobb volumenű ipari tesztelésétjavasolta.
A legolcsóbb fólia helyett a leghatékonyabb csomagolást érdemes keresni
Ez az esettanulmány jól példázza, miért érdemes a stretch fóliára nem egyszerű beszerzési tételként tekinteni.
Nem feltétlenül az a döntő kérdés, hogy mennyibe kerül egy kilogramm fólia, hanem az, hogy mennyi fólia szükséges egy stabil raklap biztonságos becsomagolásához.
Ebben az esetben a helyszíni mérés alapján:
55,1%-kal kevesebb alapanyag,
55,2%-kal alacsonyabb számított CO₂-kibocsátás,
98%-kal több becsomagolható raklap 1 tonna fóliából,
és évi több mint 1,4 millió Ft-tal alacsonyabb várható EPR-díj érhető el.
Mindezt úgy, hogy a vizsgálat során a raklapstabilitás megmaradt.
M StableSite Audit – amikor a megtakarítás mérhetővé válik
A csomagolásoptimalizálás első lépése nem feltétlenül egy új gép vagy egy teljes technológiaváltás. Sok esetben már a meglévő folyamat helyszíni, műszeres vizsgálata is jelentős megtakarítási lehetőségeket tárhat fel.
Az M StableSite Audit célja, hogy mérési adatok alapján mutassa meg, hol csökkenthető a fóliafelhasználás úgy, hogy közben a rakomány stabilitása és a szállítás biztonsága továbbra is megfelelő maradjon.
Kevesebb fólia. Kevesebb hulladék. Alacsonyabb költség. Mért raklapstabilitás.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és optimalizáljuk együtt az Ön csomagolási folyamatait is! Kérjük, keressen a +36 30 682 60 50-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu e-mail címre!
Arató Gábor
