Műanyag-újrahasznosítási alapok

Azt mindenki tudja, hogy a műanyag-újrahasznosítás fontos és jó dolog, de van róla elképzelésünk, hogy pontosan hogyan is működik?

Hulladékmennyiségnek mindössze nagyjából a 10%-a került újrahasznosításra:

Száz éve sincs, hogy a műanyag az életünk részévé vált, ám az azóta termelt kb. 10 milliárd tonna legyártott plasztik több mint 60%-ából vált hulladék. Egy 2018-as kutatás szerint ráadásul ennek a hulladékmennyiségnek mindössze nagyjából a 10%-a került újrahasznosításra. Ennek számos oka van, azonban miközben a műanyaghulladék mennyisége évről évre nő, szerencsére a technológiai újítások, a fogyasztási szokások megváltozása és az ugyancsak egyre növekvő társadalmi tudatosság segítenek a visszaforgatás elterjedésében és az újrahasznosítási folyamatok hatékonyabbá tételében.

Globális változás:

Kevesen tudják, hogy a műanyag szervezett újrahasznosítása viszonylag későn, a 70-es években kezdődött el mint egyfajta házon belüli hulladékgazdálkodási módszer. Szerencsére azonban elég hamar világossá vált, hogy erre globális szinten is szükség van.

Az újrahasznosítási folyamat a különböző műanyagok szelektálásával kezdődik: míg a 90-es években ezt kizárólag kézi munkaerővel végezték, ma már közeli infravörös (NIR) technológiát is használnak hozzá. A szétválogatás után a műanyagot apróra darabolják, majd megtisztítják a fennmaradó szennyeződésektől, mint a papírcímke, a kosz, a por vagy a tartalmazott termék maradványai.

Miután megtisztították, a műanyagot beolvasztják, végül kicsi szemcsékké tömörítik, amelyek készen állnak rá, hogy egy teljesen új és akár valami egészen más terméket gyártsanak belőlük. Az újrahasznosított műanyagokból ugyanis ritkán válik ugyanaz a műanyag tárgy, mint amit azelőtt képeztek (kivéve a zártláncú rendszerben újrahasznosított termékeket). Azonban akár a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő termékek (mint pl. egyes autóalkatrészek) is készülhetnek újrahasznosított műanyagból!

A leggyakrabban újrahasznosított műanyagok közé tartozik a polietilén tereftalát, azaz PET, amely főleg az ital- és ételcsomagolások terén elterjedt. Ma már Európában a PET-ből készült élelmiszercsomagolások kb. 50%-a készül újrahasznosított alapanyagból, de Finnországban például 2018-ban a palackok 90%-a került újrahasznosításra, köszönhetően a jól kiépített visszagyűjtő rendszernek.

A legelterjedtebb zártláncú újrahasznosítási módszer az úgy nevezett “bottle-to-bottle”, azaz palacktól-palackig rendszer, amelynek keretében például a PET-palackokon kívül a HDPE tejes flakonok is új életet kaphatnak. A cégek a visszagyűjtés segítségével így 100%-ban újrahasznosított csomagolást használhatnak termékeik forgalmazására.