Ha egy csomagolóanyag ökológiai tulajdonságait vizsgáljuk, fontos, hogy elvonatkoztassunk a látszattól. Arató Gábor csomagolástechnológus, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint az anyag teljes életútját, illetve az adott csomagolási feladatot is számításba kell venni a helyes választáshoz. 

Mi az első lépés, amit egy vállalat megtehet, a felelős csomagolóanyag-gazdálkodás érdekében? 

Arató Gábor: Az egyik első és legfontosabb lépés, hogy minden csomagolási feladatra a legmegfelelőbb anyagot válasszuk ki, amely a legkisebb felhasználás mellett képes biztosítani a kellő védelmet a termékek számára. Számtalan típusú csomagolóanyag létezik, valamennyinek más a fizikai tulajdonsága, ám az előállításukkal járó környezeti terhelés és az utóéletük szempontjából is nagyban különböznek egymástól. Vagyis az adott csomagolási feladatot és a csomagolóanyagok teljes életútját is fontos szem előtt tartani annak érdekében, hogy egy vállalkozás sikeres működése ne jelentsen a környezetünk számára elkerülhetetlen extra terhelést. Erre természetesen leginkább a jó minőségű, újrahasznosítható csomagolóanyagok jelentik a megoldást. 

Milyen tipikus, akár jóhiszeműen elkövetett hibákkal találkozhatunk? 

Arató Gábor: Gyakran előfordul például, hogy egy vállalkozás környezetbarát megfontolásból papírcsomagolást használ a műanyag helyett, hiszen a papír természetes, újrahasznosítható és le is bomlik. Ez azonban csak a látszat. A papír előállítása ugyanis jóval magasabb CO2-kibocsátással jár a műanyagénál, arról nem is beszélve, hogy fákat kell kivágni hozzá. Ezen felül ugyanahhoz a csomagolási feladathoz általában sokkal több papír szükséges, mint amennyi műanyag, hiszen az utóbbi jóval erősebb és tartósabb. Csak hab a tortán, hogy a műanyag újrahasznosításával nem csak rövid távon állhat rendelkezésünkre egy kiváló, megújuló alapanyag, hanem még akár 300 éven át gyárthatunk belőle hasznos terméket. Természetesen ehhez a lakosság felelős magatartása is szükséges, hiszen végső soron rajtuk múlik, hogy a csomagolás valóban visszakerül-e a körforgásba. Amíg azonban a visszaforgatás nem 100%-os, vállalati szinten mindenképpen elsődleges cél a csomagolóanyag-felhasználás minimalizálása valamennyi csomagolási feladat esetében. 

Milyen szerepet játszanak a biológiailag lebomló anyagok a felelős csomagolóanyag-gazdálkodásban? 

Arató Gábor: Ezeknek a csomagolóanyagoknak a legfőbb erénye, hogy amennyiben nem kerülnek visszagyűjtésre, a természetben sem okoznak károkat, hiszen meghatározott időn belül szerves anyagokra bomlanak. Így elkerülhető velük a környezetünk, elsősorban az óceánok további szennyezése. Még ennél is előnyösebb azonban a visszaforgatás, hiszen a műanyagok több mint 90%-a újrahasznosítható, ezt a potenciált nem kihasználni pedig a legnagyobb tévedés. A biológiailag lebomló anyagok rejtett hátránya tehát, hogy azokat könnyebben eldobják az emberek, és ez adott esetben akár késleltetheti a visszagyűjtés elterjedését és berögzülését a lakosság körében. 

Mennyire volt jó vagy rossz hatással az elmúlt hetekben a járvány a vállalatok elköteleződésére a felelős csomagolóanyag-felhasználás iránt? 

Arató Gábor: A jelenlegi helyzetben több iparágban is (mint az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar) jelentősen megnövekedett a terhelés. Egyrészt azért, mert a lakosság bizonyos termékekből hirtelen felhalmozásba kezdett, másrészt pedig azért, mert a vendéglátóhelyek bezárásával a nagy gasztronómiai kiszerelések helyét az áruforgalomban átvették a fajlagosan jóval több csomagolóanyagot igénylő kisebb, lakossági kiszerelések. Vagyis ezekben az iparágakban szinte egyik napról a másikra oly mértékben megnövekedett a csomagolóanyag-szükséglet, hogy a legtöbb csomagolóanyag-gyártó egyszerűen képtelen volt fedezni azt. Ebben a nehéz időszakban éppen ezért roppantul felértékelődött a bizalom jelentősége a beszállítók megítélésében, és véleményem szerint ez a későbbiekben is így marad. És ami még fontosabb, hogy éppen a megnövekedett felhasználás indított el egy erős váltást a minőség felé. Nem csoda, hiszen a minőségi csomagolóanyagból eleve kevesebbet kell használni, ráadásul csomagolás közben is kevesebb selejt keletkezik (hiszen a gyengébb minőségű anyag hajlamosabb a szakadásra). Mindamellett ugyanolyan vagy még nagyobb rakatstabilitást és higiéniai védelmet is biztosít. A járvány hatására ezt most sokan felismerték, és bízom benne, hogy hosszú távon ennek még erősebb szemléletformáló hatása lesz. A mostani ráadásul nagyon jó alkalom volt, hogy belássuk, mire vagyunk képesek összefogásban, kitartással, és ahogy az elmúlt hónapok nehézségeit sikerült együtt leküzdenünk, úgy sikerülhet egyre közelebb kerülni egy fenntartható, környezetbarát műanyag-gazdálkodáshoz is.