Mi történik, ha nem a fólia kilogrammonkénti árát, hanem egy stabil raklap becsomagolásához szükséges tényleges anyagmennyiséget vizsgáljuk?
Egy autóipari gyártó vállalatnál végzett csomagolási audit során arra kerestük a választ, hogy csökkenthető-e jelentősen a stretch fólia felhasználása úgy, hogy közben a raklapstabilitás és a szállítási biztonság ne romoljon.
A helyszíni teszt eredménye szerint a raklaponként felhasznált fólia mennyisége 230 grammról 106 grammra csökkenthető – ez 54%-os megtakarítás raklaponként.
A kiindulási helyzet
A vizsgált autóipari vállalat havonta mintegy 5 400 raklapot csomagol félautomata fóliázógéppel. A havi stretchfólia-felhasználás a felmérés időpontjában 1 242 kg volt.
A kiindulási csomagolási megoldás 23 µm vastag, 500 mm széles stretch fóliát használt. Egy raklap becsomagolásához 16 fóliázási kör mellett átlagosan 230 gramm fólia szükséges.
Az audit célja annak vizsgálata volt, hogy vékonyabb, nagy teljesítményű stretch fóliával csökkenthető-e a csomagolási költség és a környezeti terhelés, miközben a raklapstabilitás és a szállítási biztonság megmarad.
Kevesebb fólia csak akkor megtakarítás, ha a raklap stabil marad
A stretch fólia vastagságának vagy mennyiségének csökkentése önmagában nem jelent optimalizálást. A cél nem egyszerűen a lehető legkevesebb fólia használata, hanem az adott rakományhoz szükséges optimális fóliamennyiség meghatározása.
Ezért a helyszíni teszt során a raklapstabilitást ESTL FEF 200 berendezéssel vizsgáltuk. A mérési adatok digitális rögzítése lehetővé tette a különböző fóliamegoldások objektív összehasonlítását.
A riport első oldalán látható Force diagram alapján a fóliaváltás jelentős optimalizálási lehetőséget mutatott, miközben a raklap stabilitása megmaradt – ráadásul a teszt során ehhez nem kellett megváltoztatni a gépbeállításokat.
230 gramm helyett 106 gramm raklaponként
A kiindulási 23 µm-es fólia mellett két vékonyabb fóliamegoldást teszteltünk azonos, 16 körös csomagolási ciklussal.
| Megoldás | Fóliavastagság | Fólia/raklap | Csökkenés |
|---|---|---|---|
| Kiindulási fólia | 23 µm | 230 g | – |
| Tesztelt fólia | 15 µm | 138 g | 40% |
| Tesztelt fólia | 12 µm | 106 g | 54% |
Már a 15 µm-es megoldás is 40%-kal csökkentette a raklaponkénti fóliafelhasználást.
A 12 µm-es változatnál azonban 230 grammról mindössze 106 grammra csökkent a szükséges fólia mennyisége.
Ez raklaponként mindössze 124 gramm különbségnek tűnhet. Több ezer raklapnál azonban már egészen más nagyságrendről beszélünk.
Évente több mint 8 tonnával kevesebb fólia
A riport számításai szerint a kiindulási csomagolási megoldás éves fóliafelhasználása 14 904 kg.
A 12 µm-es megoldással ugyanez a volumen 6 869 kg fóliával teljesíthető.
Ez évente több mint 8 tonnával kevesebb stretch fóliát jelent.
Havi szinten a különbség ugyancsak látványos: az átlagos fóliafelhasználás 1 242 kg-ról 572 kg-ra csökkenhet.
1 tonna fólia – 117%-kal több becsomagolt raklap
Talán még szemléletesebb az eredmény, ha nem azt vizsgáljuk, mennyi fólia fogy el, hanem azt, hogy mit kapunk ugyanabból az anyagmennyiségből.
A kiindulási 23 µm-es fóliából egy tonnával 4 348 raklap csomagolható be.
A 12 µm-es tesztelt megoldással ugyanez:
9 434 raklap.
Vagyis ugyanabból az 1 tonna stretch fóliából 117%-kal több raklap csomagolható be.
Ez jól mutatja, miért nem elegendő pusztán a fólia kilogrammonkénti árát összehasonlítani. Az igazán fontos mutató az, hogy mennyi csomagolóanyag szükséges egy megfelelően stabil raklaphoz.
Kevesebb fólia, kevesebb cséve, kisebb környezeti terhelés
Az anyagfelhasználás csökkenése további területeken is megjelenik.
A riport számításai szerint az éves papírcséve-felhasználás 932 darabról 429 darabra csökkenhet.
A számított teljes CO₂-emisszió pedig:
43 222 kg-ról 19 920 kg-ra csökkenhet.
Ez 53,9%-kal alacsonyabb számított CO₂-kibocsátást jelent.
Közel 1,76 millió Ft-tal alacsonyabb várható EPR-díj évente
A kevesebb felhasznált csomagolóanyag az EPR-költségekre is közvetlen hatással lehet.
A riport számításai szerint a kiindulási megoldás várható éves EPR-díja:
3 263 976 Ft.
A 12 µm-es megoldással:
1 504 267 Ft.
A különbség 1 759 709 Ft évente.
És ez csak az EPR-díjban jelentkező különbség. A fóliafelhasználás jelentős csökkenése további anyagköltség-megtakarítást is jelenthet.
Mit igazolt a helyszíni audit?
A legfontosabb eredmény nem önmagában az 54%-os fóliamegtakarítás.
A helyszíni vizsgálatok azt igazolták, hogy mindegyik tesztelt fólia stabilan tartotta a rakományt. A riport ezért következő lépésként a fajlagos fóliafelhasználás és fajlagos költségek szempontjából legjobb eredményt elérő fólia nagyobb volumenű, ipari tesztelését javasolta.
Nem a legvastagabb fólia jelenti feltétlenül a legnagyobb biztonságot
Az esettanulmány jól mutatja, hogy a stretch fólia vastagsága önmagában nem mondja meg, mennyire hatékony egy csomagolási folyamat.
A kérdés inkább az:
mennyi fólia szükséges ahhoz, hogy az adott rakomány a szükséges stabilitást elérje?
Ebben az esetben a helyszíni mérés és az audit számításai alapján akár:
- 53,9% alapanyag-megtakarítás,
- 53,9%-kal alacsonyabb számított CO₂-kibocsátás,
- 117%-kal több becsomagolt raklap 1 tonna fóliából,
- és évi 1 759 709 Ft-tal alacsonyabb várható EPR-díj
érhető el.
Mindezt úgy, hogy a teszt során a raklapok stabilitása megmaradt.
M StableSite Audit – mérjük meg, mielőtt többet használunk
A csomagolásoptimalizálás nem feltétlenül új géppel vagy jelentős beruházással kezdődik.
Az M StableSite Audit segítségével helyszíni, műszeres méréssel vizsgáljuk meg a meglévő csomagolási folyamatot, és meghatározzuk, hol csökkenthető az anyagfelhasználás a szükséges raklapstabilitás megtartása mellett.
Kevesebb fólia. Mért stabilitás. Nagyobb hatékonyság.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és optimalizáljuk együtt az Ön csomagolási folyamatait is! Kérjük, keressen a +36 30 682 60 50-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu e-mail címre!
Arató Gábor
