Folytatva előző héten megkezdett témánkat, egy újabb tanulmány érdekes következtetéseit osztjuk most meg az erőforrás-hatékonyság témakörében.

Egy 2016-os IFEU tanulmány nemcsak az erőforrás-hatékony csomagolás definícióját határozta meg, de egy módszert is kidolgozott a csomagolás erőforrás-hatékonyságának meghatározására, és egy rugalmas csomagolást magában foglaló esettanulmányt is közzétett.

Mi is pontosan az erőforrás-hatékony csomagolás?

A tanulmány készítői az erőforrás-hatékony csomagot olyan csomagolási megoldásként definiálták, amely életciklusa során a lehető legkisebb anyag- és energiafelhasználást kombinálja a minimális mennyiségű anyagveszteséggel (vagyis a nem újrahasznosíthatóság mértékével).

Hogyan lehet ezt a számot meghatározni?

A meghatározás mellé a szerzők egy három mérőszámot tartalmazó modellt javasoltak a csomagolások erőforrás-hatékonyságának értékelésére:

• Összesített energiaigény (fosszilis és nukleáris energia) az életciklus során
• Összesített nyersanyagigény (beleértve az energiaforrásokat és a nyersanyagot) az életciklus során
• Hulladékanyag a végső megsemmisítésig (lerakás vagy elégetés, azaz ami nem kerül újrahasznosításra)

Esettanulmány: egy üvegedény, egy konzervdoboz, egy műanyag doboz vs. a fóliatasakos csomagolás

A tanulmány a fenti modellt alkalmazta egy 460 ml-es, tartós tésztaszószhoz készült laminált, rugalmas tasakos csomagolási megoldás esetén. Ezt a tasakot három alternatív, nem rugalmas csomagolási rendszerrel hasonlították össze: egy üvegedénnyel, egy konzervdobozzal és egy műanyag dobozzal. Az eredmények azt mutatták, hogy a fóliatasakos megoldás (a teljes csomagolási rendszert figyelembe véve, beleértve a másodlagos és harmadlagos csomagolást is) mindhárom mérőszám tekintetében erőforrás-hatékonyabb volt, mint az alternatív megoldások.

A modellezés során azt feltételezték, hogy a tasak újrahasznosítási aránya nulla. Valójában pedig már léteznek újrahasznosítási megoldások a rugalmas csomagoláshoz, és ezek további fejlesztése is várható a jövőben. Ez még nagyobb erőforrás-hatékonyságot eredményezne.

A javasolt erőforrás-hatékonysági mutató a csomagolások esetében lehetővé teszi az erőforrás-hatékonyabb megoldás kiválasztását. A ma használt egydimenziós mérőszám csak azt mutatja meg, hogy a csomagolás hány százalékát hasznosítják újra az életciklus végén, és azt nem, hogy az egyenértékű csomagolási rendszerek közül melyik használ kevesebb erőforrást.

Gyakran ugyanazon funkcióra többféle csomagolási megoldás közül lehet választani. A tanulmány által javasolt erőforrás-hatékonysági mérőszám és meghatározás, illetve az esettanulmány bizonyította, hogy a széles körben elterjedt újrahasznosítási aránymutató használata nem feltétlenül biztosítja a jó döntéshez szükséges komplett információrendszert.

Manupackaging elkötelezett…

Manupackaging Magyarországnál figyelemmel kísérjük az ilyen tanulmányokat, hiszen mi magunk is a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatói vagyunk: saját gyártású, újrahasznosított alapanyagból készülő és újrahasznosítható csomagolóanyagainkkal, valamint saját fejlesztésű, biológiailag lebomló fóliáinkkal is arra törekszünk, hogy ennek megvalósulása mielőbb megtörténhessen.

Amennyiben az Ön cége is a stretch-fóliázást alkalmazza, és elkötelezett a fenntartható csomagolási megoldások mellett, kérjük, keresse szakértő munkatársunkat  Somogyi Gábort a +36 30 682 60 51-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu email címre.