Egy üvegedény, egy konzervdoboz, egy műanyag doboz és egy fóliatasakos csomagolás találkozik egy tanulmányban... Vajon mi sül ki ebből?

Folytatva előző héten megkezdett témánkat, egy újabb tanulmány érdekes következtetéseit osztjuk most meg az erőforrás-hatékonyság témakörében.

Egy 2016-os IFEU tanulmány nemcsak az erőforrás-hatékony csomagolás definícióját határozta meg, de egy módszert is kidolgozott a csomagolás erőforrás-hatékonyságának meghatározására, és egy rugalmas csomagolást magában foglaló esettanulmányt is közzétett.

Mi is pontosan az erőforrás-hatékony csomagolás?

A tanulmány készítői az erőforrás-hatékony csomagot olyan csomagolási megoldásként definiálták, amely életciklusa során a lehető legkisebb anyag- és energiafelhasználást kombinálja a minimális mennyiségű anyagveszteséggel (vagyis a nem újrahasznosíthatóság mértékével).

Hogyan lehet ezt a számot meghatározni?

A meghatározás mellé a szerzők egy három mérőszámot tartalmazó modellt javasoltak a csomagolások erőforrás-hatékonyságának értékelésére:

  • Összesített energiaigény (fosszilis és nukleáris energia) az életciklus során
  • Összesített nyersanyagigény (beleértve az energiaforrásokat és a nyersanyagot) az életciklus során
  • Hulladékanyag a végső megsemmisítésig (lerakás vagy elégetés, azaz ami nem kerül újrahasznosításra)

Esettanulmány: egy üvegedény, egy konzervdoboz, egy műanyag doboz vs. a fóliatasakos csomagolás

A tanulmány a fenti modellt alkalmazta egy 460 ml-es, tartós tésztaszószhoz készült laminált, rugalmas tasakos csomagolási megoldás esetén. Ezt a tasakot három alternatív, nem rugalmas csomagolási rendszerrel hasonlították össze: egy üvegedénnyel, egy konzervdobozzal és egy műanyag dobozzal. Az eredmények azt mutatták, hogy a fóliatasakos megoldás (a teljes csomagolási rendszert figyelembe véve, beleértve a másodlagos és harmadlagos csomagolást is) mindhárom mérőszám tekintetében erőforrás-hatékonyabb volt, mint az alternatív megoldások.

A modellezés során azt feltételezték, hogy a tasak újrahasznosítási aránya nulla. Valójában pedig már léteznek újrahasznosítási megoldások a rugalmas csomagoláshoz, és ezek további fejlesztése is várható a jövőben. Ez még nagyobb erőforrás-hatékonyságot eredményezne.

A javasolt erőforrás-hatékonysági mutató a csomagolások esetében lehetővé teszi az erőforrás-hatékonyabb megoldás kiválasztását. A ma használt egydimenziós mérőszám csak azt mutatja meg, hogy a csomagolás hány százalékát hasznosítják újra az életciklus végén, és azt nem, hogy az egyenértékű csomagolási rendszerek közül melyik használ kevesebb erőforrást.

Gyakran ugyanazon funkcióra többféle csomagolási megoldás közül lehet választani. A tanulmány által javasolt erőforrás-hatékonysági mérőszám és meghatározás, illetve az esettanulmány bizonyította, hogy a széles körben elterjedt újrahasznosítási aránymutató használata nem feltétlenül biztosítja a jó döntéshez szükséges komplett információrendszert.

Manupackaging elkötelezett...

Manupackaging Magyarországnál figyelemmel kísérjük az ilyen tanulmányokat, hiszen mi magunk is a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatói vagyunk: saját gyártású, újrahasznosított alapanyagból készülő és újrahasznosítható csomagolóanyagainkkal, valamint saját fejlesztésű, biológiailag lebomló fóliáinkkal is arra törekszünk, hogy ennek megvalósulása mielőbb megtörténhessen.

Amennyiben az Ön cége is a stretch-fóliázást alkalmazza, és elkötelezett a fenntartható csomagolási megoldások mellett, kérjük, keresse szakértő munkatársunkat  Somogyi Gábort a +36 30 682 60 51-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu email címre.

Költséget csökkentene?
Költségcsökkentő és különleges megoldásaink felöl érdeklődne? Keressen időpont egyeztetés kapcsán!
részletek
Arató Gábor
audit szakértő
+3630/6826051
iroda@manupackaging.hu

További bejegyzések

chevron-down