0

Az újrafelhasználhatóság és ami mögötte van

Az újrafelhasználás jó, de biztos, hogy minden újrafelhasználható csomagolás öko? Kicsit a fogalom mögé nézünk, és bemutatjuk a legfőbb gyakorlati szempontokat, hogy könnyebb legyen valóban fenntartható döntést hozni!

Mit is jelent az újrafelhasználható?

Ahhoz, hogy az újrafelhasználható csomagolásokról érdemben tudjunk beszélni, mindenekelőtt tisztáznunk kell pontosan a fogalmat. Ehhez elegendő a 2018-as, a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló EU irányelvet idézni, miszerint az újrafelhasználható csomagolás “olyan csomagolás, amelyet úgy alakítottak ki, terveztek meg és hoztak forgalomba, hogy élettartamuk során többszöri felhasználásra legyenek alkalmasak, mert újratölthetők vagy újrafelhasználhatók ugyanarra az eredeti célra.” Vagyis nem nevezhetjük újrafelhasználhatónak azt a csomagolást, amelyet nem szándékosan annak terveztek, vagy éppen más céllal használják fel újra, mint ami az eredeti rendeltetése volt.

Mi alapján lehet jó vagy rossz választás egy újrafelhasználható csomagolás?

Az újrafelhasználás önmagában remek koncepció, azonban a konkrét csomagolások tekintetében további szempontokat is figyelembe kell venni a megfelelő választás érdekében: ezek a csomagolás súlya, a szállítási távolság, a tisztítási eljárás típusa (ipari, mosogatógépes vagy kézi), valamint az újrafelhasználási ciklusok várható száma. Sőt mi több, valamennyi csomagolás ökológiai lábnyomához hozzátartozik az előállítása során fellépő széndioxid kibocsátás, illetve - és erről gyakran megfeledkezünk - vízszükséglet is.

A vízhiány márpedig egyre több területen jelent komoly problémát, ezért az ezzel való tervezés elengedhetetlen eleme a fenntartható designnak. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a csomagolás gyártásához felhasznált nyersanyag saját vízlábnyomát sem.

Csak egy kis fejszámolás

Azok a csomagolások, amelyek esetében elegendő egy egyszerű vizuális állapotfelmérés az újrafelhasználás előtt, nyilvánvaló előnyt élveznek egyszer használatos társaikkal szemben. Ezek ökológiai lábnyomát tekintve a szállítási távolság függvényében változó CO2-kibocsátás jelenti a döntő tényezőt.

Amikor azonban a vizuális állapotfelmérés nem elegendő, és az újrafelhasználás előtt szükség van a csomagolás megtisztítására, ezt a folyamatot is bele kell vennünk a számításba: a főbb tényezők e téren a víz-, energia- és mosogatószer szükséglet. Természetesen ezáltal drasztikusan megnő azoknak a felhasználási ciklusoknak a száma, amelyeknek minimum meg kell valósulnia ahhoz, hogy a csomagolásnak ökológiai haszna legyen.

Nézzünk egy konkrét példát: az újrafelhasználható egy literes üvegpalack és az egyszer használatos PET-palack összehasonlítását a fentiek alapján. Míg az előbbi előállítása 3,270 kg CO2-kibocsátást jelent, utóbbié nem kevesebb, mint 0,813 kilogrammot. Vagyis ahhoz, hogy az üvegpalack újrafelhasználásának ökológiai haszna legyen a CO2-kibocsátás szempontjából, szállítás nélkül minimum ötször, míg szállítással minimum hétszer kell újrafelhasználni (20 km-es távolság esetében, ám 60 km-nél ez a szám már 16). Ha pedig a vízlábnyomot is számításba vesszük, a megtérüléshez minimum 180 felhasználási körre van szükség.

Következtetésképpen, az újrafelhasználás jó, csak éppen annak mikéntjét, a csomagolás előállításának a lábnyomát, valamint az általa az újrafelhasználási ciklusokban megtett út hosszát is figyelembe kell venni a döntésnél.

Amennyiben az Ön cége is a stretch-fóliázást alkalmazza, és elkötelezett a fenntartható csomagolási megoldások mellett, kérjük, keresse szakértő munkatársunkat  Somogyi Gábort a +36 30 682 60 51-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu email címre.

Költséget csökkentene?
Költségcsökkentő és különleges megoldásaink felöl érdeklődne? Keressen időpont egyeztetés kapcsán!
részletek
Arató Gábor
audit szakértő
+3630/6826051
iroda@manupackaging.hu

További bejegyzések

    chevron-down